Egyszerre egyet, mert a multitasking megbukott. Egyre több tanulmány mutatja ki, hogy lehetetlen egyszerre több feladatra összpontosítani. A multitasking, vagyis több tevékenység egy időben történő párhuzamos végzése megosztja a figyelmet.
A produktivitás és a hatékonyság ellen dolgozunk, ha nem fókuszálunk az adott feladatra. Mindenki több időt szeretne, erre a legjobb megoldás, hogy ne multitaskingolj.
Mivel az agy nem tud teljes mértékben összpontosítani, amikor a multitaskingol, ezért hosszabb ideig tart a feladatok elvégzése és ilyenkor több a hiba is.
A Stanford Egyetem kutatása szerint, a multitasking során jelentősen rontjuk a teljesítményt. A kísérlet során az egyik csoportot folyamatosan bombáztak információval, különböző csatornákon – eredmény: nem igazán tudtak megjegyezni semmit ezekből, és nem is tudtak elég figyelmet szentelni semmire. Az a csoport, amely egyszerre csak egy dologgal foglalkozott, sokkal gyorsabban végezte el és könnyebben váltottak át másik feladatra, amint elkészültek.
A multitasking árnyoldalai
Az embereknek mindössze 2 százaléka képes arra, hogy valóban eredményes és hatékony legyen akkor, amikor egyszerre több dologra is figyel.
Az egyik legfontosabb, hogy az agyunk nem alkalmas a multitaskingra. Alapvetően a hatékonyság növelése érdekében elvárás, valójában épp a feladatok közötti folyamatos váltogatás rontja a teljesítményt.
Stressz a lelke mindennek
A multitasking komoly áldozatot követel az agyunktól, mert nem csupán megvisel minket, hanem alapvetően nem működik. Az agy egyszerűen nincs „bedrótozva” a multitasking tevékenységre. Nem is lehetséges több dologra összpontosítani egy időben. Amit történik az lényegében egyik feladatról a másikra való ugrás, rendkívül gyors tempóban, ami összességében kevésbé termékennyé tesz minket és jobban kimerít.
Emellett a multitasking hosszútávon káros is lehet, mert növeli az adrenalin termelést („harcolj vagy menekülj” választ támogató hormon), és a kortizol szintet (stresszhormon). A végeredmény ennek hatására mentális köd és zavaros gondolkodás.
Mert
a megosztott figyelem akár 40 százalékkal is csökkentheti a hatékonyságot, és 10 ponttal az IQ-t.
Az agyszerkezet módosulhat
Okostelefonon, tableten, laptopon, vagy asztali számítógépen való multitasking agykárosodáshoz, depresszióhoz, érzelmi, és lelki problémákhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy aki több képernyőt használ egyszerre, annak kisebb az elülső cinguláris kéreg (ACC) mérete. Az elülső homloklebenyben található agyterület felelős az érzelmek, így az empátia és az indulatok szabályozásáért, ahogy a döntéshozatalban és helyes ítélőképességben is szerepet játszik.
Mindig elérhetőnek lenni, ma alap elvárás
A nap szinte minden percében érintkezni az információáradat legalább néhány ágával. A városi embernek szinte természetes kihívás. Csak ritkán, vagy egyáltalán nem gondolunk arra, hogy a minket párhuzamosan bombázó információforrások közel akkora pszichés megterhelést jelentenek, mint a repülőgépek pilótái számára a vibráló műszerfal, vagy a biztonsági mérnökök munkahelyén, az erőművek kapcsolótermeiben a felügyeletükre bízott több tucat képernyő.
Csakhogy ezek a szakemberek alapos képzést kapnak a multitasking elsajátításához, bennünket, hétköznapi embereket azonban jószerivel felkészületlenül érnek az elmúlt évtizedben hihetetlenül felgyorsult információáradat újabb és újabb hullámai.
Generációk közötti problémák
A médiafogyasztás annyira beépül a felnövekvő nemzedékek gondolkodásába, hogy bizonyíthatóan sokkal gyorsabb a mai gyerekek reakcióképessége, és kétségkívül elég jól megbirkóznak a különböző információk egyidejű feldolgozásával.
…és ami miatt nehezebb komplexen hozzáállni az adott feladathoz.
Az emberi gondolkodás témakörével foglalkozók szerint a multitasking abban az értelemben is hatással van ránk, hogy az emlékezet egy része feleslegessé válik, sokkal kevesebb dolgot kell a jövőben a fejünkben tartani, elég, ha tudjuk, hogy a webről honnan tudjuk a lehető leggyorsabban megszerezni a kívánt adatot, összefüggést.
A tudatablak-elmélet
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a valóságban a gondolkodási folyamatok sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Az emberi agy ugyanis meglehetősen konzervatív működési mechanizmussal dolgozik: létezik egy úgynevezett három másodperces tudatablak. Rendszeresen, három másodpercenként megvizsgálja az agyunk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete. De tulajdonképpen mindig csak egy dolgot észlelünk, és utána nagyon gyorsan a következőt. Az emberi agy ugyanis minden három másodperces kiértékeléskor az összes rendelkezésére álló eszközt igénybe veszi. Ez a hihetetlenül gyors kapcsolási sebesség kelti bennünk azt az illúziót, hogy egyszerre több mindennel tudunk foglalkozni.
Valójában mindig eggyel, de ezekkel nagyon gyorsan végzünk.
Az új médiumokhoz való hozzájutás vagy hozzá nem jutás, illetve ezek használata nagyobb különbségeket idéz majd elő az emberek között, mint önmagában a vagyoni vagy származási eltérések. Egy-két nemzedék elteltével a szakadás az információs áramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők között akkora lesz, mint manapság az írástudók és az analfabéták között.
Kutatások azt mutatják, hogy 2 százaléka képes arra, hogy valóban eredményes és hatékony legyen!
