Az alapok határozzák meg a mindennapokat, ez derült ki újra a legújabb kutatásunkból. Ez a hármas kéz a kézben jár és jelentős kockázat, ha keveset alszunk fáradtabbak leszünk, fáradtabban jobban kell koncentrálni és ezáltal emelkedik a háttérben a stressz szintünk. A feszültség hatására elkezd itt-ott fájni, de nincs időnk regenerálódni, mert túl sok a feladat és egyre kevesebb az idő. A következő szint pedig már a munkában is megjelenik. Együttes hatásuk pedig jelentős kockázatot rejt.
Stressz, az életünk része
A hétköznapi stressz az életünk természetes része. Nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy teljesen stresszmentesen élnek. Egy kis stressz még jót is tesz: növeli a kreativitást, javítja a gondolkodási funkciókat, ezért nézünk izgalmas filmeket vagy szeretjük a vetélkedőket. A kutatásunk megmutatta túlzott, tartós, évekig tartó stressz azonban káros lehet az egészségre, lelki és testi betegségekre is hajlamossá tehet.
Természetesen mindenki életében van olyan időszak, amikor a munkában, a döntésekben a kényelemre és a biztonságra törekvés a jellemző, s lehetőség szerint a kockázatos helyeztek elkerülése a cél. Ide tartozik a konfliktuskerülés, a megalkuvás, a kellemetlenséggel járó feladatok halogatása, azaz a komfortzónás tevékenységek. Mert nem generációs, hanem elsősorban élethelyzethez kapcsolódó problémák vannak.
Változás kockázatos?
Aki kerüli a változást, változtatást, a szervezeti és a személyes fejlődése ellen is hat. Az új, és ezért gyakran kockázattal járó dolgok kipróbálása, a nehézségekkel való szembenézés elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek, ami maga a változás. Így könnyebben marad „eddig is így volt, minek megváltoztatni” szemlélet.
A komfortzónából kimozgató élmény programok, a kreatív iroda trendi újítások, ha azonban az alapok nincsenek rendben egyénileg, csodát ne várjunk tőlük. A csocsóasztal, gyereksarok vagy edzőterem kevés ma már a stressz megfelelő kezeléséhez és a dolgozók hosszú távú megtartásához.
Stressz összeadódik
Mert egy szervezetnek nincs „általános stressz-szintje”: a dolgozók stressz-szintjei adódnak össze. Ez jelentősen meghatározhatja a munkahelyi légkört, a munkavégzés hatékonyságát és a motivációt.
Becslések szerint a stresszhez kapcsolódó betegségek és balesetek a munkából való kimaradások 75%-áért tehetőek felelőssé.
Egy ilyen alap stresszor kutatás (magába foglalja az egyéni megközelítést, a szervezési oldalt és a következmény jeleit is) segít felhívni a figyelmet ezekre a területek és megmutatja a jelenlegi alap stressz szintet.
Kockázatok, ami stressz szintet emelnek
Ez egy „pillanatnyi”, hullámzó és folyamatosan változó állapot, melyet kiegészít az érzet a kapcsolódó fizikai fájdalom. Erre rakódnak további stresszorok, amelyek a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli élethelyzetekből indukálódnak. Minden kiváltó eseményhez (örömteli, semleges, negatív) rendelhetünk egy értéket, amik összessége kiadja a mindennapi stressz szintünket. Például ilyen a hitel, a múltból indul, de a jelent és a jövőt is befolyásolja, így egy állandó stressz értéket ad a mindennapi stressz szinthez.
Reakció – ki tudja, hol áll meg
Amikor változással szembesülünk, (akár kívánatos esemény, akár nem) szervezetünk „nyugalmi” egyensúlya felborul, és stresszként éljük meg az alkalmazkodást. Sok esetben ezek észrevétlenek és már csak a következményeket vesszük észre és nem értjük egy-egy terhelt időszak után a „váratlan” reakciónkat.
Fájdalom és a stressz
A fájdalom szubjektív, a stressz is szubjektív és személyes. A stressz a mindennapok része, ezért érdemes megismerni a működését, mert egyéni válaszok vannak rá. Alkalmazkodóképesség, rugalmasság, hozzáállás, és ezzel kapcsolatos gondolataink, határozzák meg a válaszreakciót.
Minden feszültséghelyzet megdolgoztat bennünket érzelmileg, megterhel akkor is, ha végül a hasznunkra válik, és jól tudunk kijönni belőle.
Kockázat kutatás
Azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők ronthatják, gyengíthetik az életminőséget.
A szervezet kiindulópontja láthatóvá teszi, hogy hol vannak erősségek és gyengeségek. Egyszerűbben meghatározható, hogy melyik területtel érdemes kezdeni, hol lehet a leggyorsabb eredményt elérni a változtatással.
A kutatás eredményei alapján egyéni és csoportos célokat lehet megfogalmazni, és a feltárt területek alapján megállapítható, hogy a stressz, az alvás mennyiség, a fájdalom milyen hatással vannak a teljesítőképességre.
Kérdések nélkül nincsenek válaszok sem
Az egészséges szervezetben a problémamegoldó mechanizmusok automatikusan működnek, csakúgy, mint az immunrendszerben, a fiziológiában. Amikor hiányoznak, gyengék vagy lassúak a problémamegoldó mechanizmusok, a problémák állandósulnak vagy visszatérnek. Ilyenkor az energiát és a forrásokat folyamatosan a rövid távú részmegoldások kötik le, és nem a fő célokra fordítják azokat.
Egyéni stressz jelentősége
A stressz terheltség jellemzően:
- erős megfelelési kényszerben,
- konfliktus-kerülésben,
- boldogtalanság érzésben,
- szorongásban,
- alvászavarban,
- elfojtásban,
- időzavarban,
- magára maradottság érzésében nyilvánul meg.
Minden kérdés fontos szempont a mindennapi kihívások kezelésében. Általában nem foglalkozunk ilyen mélyen saját magunkkal és nehéz pontosan megfogalmazni, hogy személy szerint mi a probléma.
Minden esetben az egyéni összefüggések elemzésével kell értelmezni. Az adott munkatárs mennyire képes felismerni, kezelni és alkalmazkodni a változó körülményekhez, és ez alapján egyéni, csoportos megoldásokat biztosítani.
Kockázatos stressz
A túlóra hatását vizsgáló kutatások összefüggést tapasztaltak a túlmunka időtartama és a balesetek előfordulásának aránya között. A feszített munkabeosztás (pl. meghosszabbított munkaidő, túlóra) kedvezőtlenül befolyásolja a munkavállalók egészségét és közérzetét. Megnő a kockázata a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a kimerültség, a stressz, a depresszió, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a krónikus fertőzések, a cukorbetegség és az egyéb egészségi panaszok kialakulásának.
Minden egyes stresszor, ugyanilyen jelentőséggel bír, hatással vannak egymásra, az egyénre és a különböző kombinációi tovább erősítheti a stresszt.
Stressz a lelke mindennek
Stressz nélkül nem lehet élni, hiszen a kihívások megoldására kaptuk. Genetikailag belénk kódolt rendszer, amely működésbe lép, ha úgy érzi szükséges felpörgetni a szervezetet.
Ennek elengedhetetlen része, hogy időnként le kell lassítani. Állandó túlóra, feszített tempóban nem lehet hatékonyan működni. Hosszú távon pedig megjelennek a kockázatok, melyek tovább rontják az eredményességet.
Ezen hatások eredményét már rövid időn belül is megtapasztaljuk az egyén szintjén és a szervezetben is. Ahogyan azt is, ha teszünk a megoldásért, nem csak hosszabb távon eredményez pozitív változásokat, azonnal észrevehető a motiváltabb, elkötelezettebb, hatékonyabb önmagunkban.
Alapozzuk meg egy flow élménnyel, hogy könnyebben megteremthessük!