Térképezzük fel az irányokat, a lehetőségeket és egy kicsit kerüljünk közelebb a megismeréséhez. Mi vagy az agyunk képes megoldani a helyzeteket? Kinek a kezében van az irányítás és ha kiadjuk valamilyen formában az hova vezethet?
Agyunk a kulcs mindenhez?
Számos tényező befolyásolja életünket és egészségünket. Van, amin nem vagy csak részben tudunk változtatni, másokra viszont életmódunk és környezetünk alakítása révén van kihatásunk. Egyre több lehetőségünk lehet arra is, hogy milyen sokáig élünk. De talán nem egészen úgy, ahogy eddig hittük.
Ne pörögd túl az életed
Időnként olvashatunk összhasonlításokat és érdekes különbségeket láthatunk a férfiakról és a nőkről. De talán az érdekesebb, amikor a genetikai hendikeppek kerülnek előtérbe.
Aktív, proaktív, hiperaktív
Az egyik kutatás szerint a túlzott idegi aktivitása rövidebb élettartamhoz vezet. Egyelőre csak előzetes megállapítás, amely sokkal több kutatást igényel, mielőtt megalapozhatna bármilyen konkrét egészségi ajánlást. Ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy gyógyszerekkel vagy akár egyéb módszerekkel (például meditációval) megváltoztassuk az agy működését, ezáltal esetleg lelassítsuk az öregedést.
Áttörés történt az agykutatás területén, sikerült kimutatni, hogy egészséges idős emberek képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatalok. Ennek a felfedezésnek az Alzheimer-kór kezelésében is szerepe lehet.
Egy másik dimenzió
Használhatjuk a technológia lehetőségeket az egészségünk újra aktiválásában vagy módosításában is, így már nem is olyan félelmetes, mert gyógyíthat.
Sci-fi sem most kezdte, régóta jelen van az agy-számítógép interfész megoldás. Ez már nem is sci-fi, sőt, nem is új találmány, az orvosi szakirodalomban láthatunk megoldásokat.
Képzelet és határok
A tudósok sok éven keresztül teszteltek agyimplantátumokat olyan betegeken, amelyek lehetővé teszik számítógépes kurzorok vagy robotfegyverek mozgatását, de csak a kutatási környezetben. Egyre több területen használják, így új és újabb lehetőségekre van lehetőség ezen a területen is.
A 3D-s nyomtatás évek óta kulcstrend. Kutatók nyomtattak már élő szöveteket (vese, szív és máj), ezek a kutatások is folytatódnak. Orvostechnológiai trendek egyre többet segítenek a megelőzésben is, ilyen az otthoni diagnosztika eszközei, viselhető MRI, EKG, vagy orvosi szék, melybe otthonunkban beleülve több paramétert is megmér és értesíti orvosunkat. Egy példa a sok közül, amik egy ponton túl majd feleslegessé teszik a kórházakat és laborokat.
Parkinson
A Parkinson-kór (reszketeg bénulás, paralysis agitans) lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, amely a 65 év felettiek 1-2 százalékát érinti. A folyamat következtében az agyban a finom mozgásokat irányító úgynevezett bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése.
Elektromos impulzusokkal stimuláló eszközt ültettek be egy betegbe a Parkinson-kór kezelése érdekében Kölnben.
Az új szerkezet mérföldkő a Parkinson-terápiában, mivel már nemcsak négy, hanem mindkét agyféltekén nyolc-nyolc érintkezési pontot hoz létre. Így a betegséget és mindenekelőtt a remegést finom adagokban blokkolja.
Pacemaker
A pacemaker „a szív agya”. A szívritmus szabályozó, vagyis pacemaker, illetve a implantálható defibrillátor (ICD) beültetés ma már rutin eljárásnak számít. Magyarországon ma mintegy 40 ezren élnek a normális pulzusszámot biztosító, és ezáltal a szív működését segítő különleges szívritmus-szabályozóval, amely teljes értékű életet biztosít a szívbetegeknek.
A szívritmuszavarok nem mindig okoznak tünetet vagy panaszt, előfordulhat, hogy rutin vizsgálat során veszik észre a jelenlétét. Nagyon gyakran azonban vannak észlelhető tünetek, ezek közé tartozik: mellkasi remegésérzés, túl gyorsan verő szív, túl lassan verő szív, mellkasi fájdalom, légszomj, bizonytalanság érzés, szédülés, ájulás (syncope) vagy ájulás közeli állapot.
Akit nem lehet eltántorítani
Elon Musk
Nem is olyan rég, arról szóltak a hírek, hogy összekötné az emberi agyat a számítógéppel Elon Musk. Biotechnológiai cége egy köztes interfészt fejlesztene az agyunk és a számítógép közé.
Musk régóta állítja, hogy az emberi elmét és a gépeket összekötő „ideghálózat” kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni, hogy a mesterséges intelligencia túlnőjön az emberen, aki ezek után – a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is – „házi macskához lesz hasonlatos”.
Az elektródák tízezer neuron működését követhetik. A rendszer előnye, hogy az agy igen specifikus területeit célozhatja meg. A chip vezeték nélkül kommunikál a fülben lévő eszközzel, amely egy telefonos alkalmazásba továbbítja az információt.
Egyelőre az a cél, hogy az ember, akibe az implantátumot ültették, gondolataival irányítani tudja az okostelefont, de később más eszközök, többek között robotkar mozgatására is képes lehet.
Trendek, amiből tanulhatunk
És itt van a egy Trendvadász következő beszélgetése. Íratkozz fel a csatornára, mert nagyon aktívak és sok újdonságot, érdekességet mutatnak be.
Érdekességek az agyról:
Az alvás elengedhetetlen. Agyunk magától „kikapcsol” néhány másodpercre alváshiány következtében.
Agyunk 100 ezer milliárd adatot dolgozzon fel másodpercenként, és ezt a több mint 100 milliárd idegsejt működése teszi lehetővé.
Memóriánk kapacitása: 2,5 millió gigabyte (+/- 1-2 byte).
Az agy 24 órában munkálkodik, folyamatosan feldolgozva azt a hatalmas mennyiségű információt, amit érzékszerveinken keresztül kap.
A működéshez szükséges energiát glükózból nyeri.
A stressz bizonyítottan jelentős hatással van az agy kognitív folyamataira.
A homloklebenyben lehet egyfajta „humor központ”. Akiknél ez a rész sérült, azok gyakran nem értik a vicceket.
