Tény, hogy az emberek többsége 40 évig feláldozza az egészségét, hogy pénze legyen, majd 40 évig kénytelen a pénzét feláldozni, hogy egészsége legyen! Változz, hogy változhass gondolat előtt érdemes tájékozódni saját magunkról, mert a megoldás tényleg bennünk van.
Ismeretes, hogy régen Kínában az orvost csak addig fizették, ameddig páciense egészséges volt.
Kié a felelősség?
Nem lehet szépíteni, saját felelősségünk, hogy komolyan vesszük-e a megelőzést. Az egészséget „megvenni”, nem feltétlenül csak pénzen, hanem fáradsággal, magunkra való odafigyeléssel is lehet.
A 21. század egyre nagyobb kihívások elé állít minket, ezeknek kell megfelelnünk. A legnagyobb ellenség a folyamatos stressz, a teljesítmény kényszer, a munkahelyi légkör, a túlzott aggodalom, a veszekedés és a félelem.
Emellett a tájékozódás okozza a legnagyobb nehézséget, hogy hova forduljunk a problémánkkal, pontosan mit tegyünk. Forduljunk orvoshoz, vagy próbáljuk meggyógyítani saját magunkat?
Hányszor halljuk a reklámban, hogy „vény nélkül kapható”, mintha csak szándékosan tartanának vissza attól, hogy felfedjük a fájdalom vagy betegség igazi okát.

21. századi élet
Az embereknek több mint 99%-a egészségesnek születik. Mégis már viszonylag fiatal korban, gyerekkorban, fiatalként egyre több problémával küszködünk. Ezek elsősorban tartáshibák, magatartás zavarok, és különféle, főleg mozgásszervi – lúdtalp, ferde gerinc és a többi –, problémák. Majd később aztán jönnek azok a betegségek, amelyek elsősorban az életmódunkkal vannak összefüggésben.
Táplálkozásunktól függ, mozgáshiányunktól függ, és így szépen eljutunk 50-60 éves korunkig, amikor már jól elhíztunk, idegesek, feszültek vagyunk, lemondók, egy kicsit depressziósak, és egyre nehezebben birkózunk meg az életnek az egyébként természetes kihívásaival.
Egészségesnek születünk, és „csak” annyi a feladat, hogy ezt az egészséget megőrizzük.
Alapvetően nincs olyan ember, aki egészségügyi szempontból teljesen probléma mentes. Ez drasztikus kijelentésnek tünhet, de nem tudjuk, hogy éppen mi zajlik a sejtjeinkben és immunrendszerünk éppen milyen támadásnak van kitéve. Pontosabban tudjuk, mert saját magunk tesszük magunkkal. Egészségtelenül étkezünk, egyre kevesebbet alszunk és mozgunk, folyamatosan stresszelünk…
Sorsunk részben meg van írva a DNS-ben, nagyrészt viszont az számít, ahogyan élünk. Hosszú és egészséges életre akkor van esélyünk, ha figyelembe vesszük a környezeti tényezőket is, és az életmódunkkal is támogatjuk.
A környezeti hatások képesek ki és bekapcsolni a géneket. Ezt a villanykapcsoló hasonlatával lehet érthetővé tenni: nem elég, ha a huzalok ott vannak a falban, használnunk kell a kapcsolót.
Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy elpusztul.
Mindenkinek vannak gyenge pontjai és valószínűleg ott fognak érkezni az első jelek és üzenetek. A testünk jelez, kérdés, hogy figyelünk-e rá vagy tovább lépünk és megvárjuk azt az állapotot, amikor már nagyon nehéz visszafordítani a folyamatot.

Néhány kérdésre egyértelmű a válasz, tudjuk mi a jó és mi a rossz, de mégis követünk el hibákat, magunkkal szemben.
Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt mintegy egymillió sejt pusztul el, de a regenerációs mechanizmusoknak, a sejtosztódásoknak köszönhetően ugyanennyi képződik is. Ahhoz azonban, hogy ez az egyensúlyi állapot fennmaradjon, egészséges életmódra – például megfelelő táplálkozásra és rendszeres mozgásra – van szükség. Bármely károsító hatás megváltoztathatja ugyanis az egészséges sejtek számát.
Például a rosszindulatú daganatos betegségek esetén a naponta keletkező rákos sejtek száma megháromszorozódik, míg az egészséges sejtek száma folyamatosan csökken.
Az élet csoda, de egyben a legbonyolultabb szerkezet, ahol minden mindennel összefügg.
Az egészség három alappillére
25%-ban genetikai adottság
Ismerni kell magunkat, a tesünk jelzéseit. Képbe be kell kerülnünk a saját anamnézis alapján a genetikai térképünkkel, illetve szüleink, nagyszüleink anamnézisével, jellemző betegségeivel kiegészítve. Életkor szerinti rizikó tényezők ismerete mellett.
25%-ban környezet határozza meg
Hol lakunk (város, falu…), milyen termékeket használunk (összetétel…). Milyen hatásoknak vagyunk kitéve (zaj, szennyezés…) és az időjárási változások és következményei milyen hatással van ránk.
50%-ban saját életmódunk
Étkezési szokásaink, mentális egészségünk, mozgás, sport, aktivitás jelenléte és mennyire használjuk a megelőző szemléletmódot.

Kockázati tényezők
Nem ismerjük a rizikófaktorainkat (milyen genetika hendikeppel indulunk), pedig egyszerű lenne feltérképezni, hogy milyen betegségek voltak a családban, amire fokozottan kell figyelnünk. 25%, amire nem lehet legyinteni. Környezetünkkel kapcsolatban sem tehetünk semmit? Ez is 25%, ne felejtsük. Az 50% pedig jelentős rész. Tényleg nem lehet egy-két apróságot változtatni, vagyis magunkra figyelni?
Egy betegség mindig váratlan, olyan mint az életünk, helyzetek, események, amelyekre a legtöbb esetben nem számítunk.