Tény, hogy a nyugdíjrendszer akkor fenntartható, ha elegendően sok járulékfizető (dolgozó és munkáltatója) elegendően sok nyugdíjjárulékot fizet, amely elegendő a mindenkori nyugdíjasok – megszerzett jogosultságaik szerint meghatározott – járandóságának fedezetére.
Az Eurostat népesedési előrejelzése alapján 72 évre kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt? Időnként felröppennek hírek, mondanak különböző számokat, hivatkoznak a korfára, de mégis hogy érdemes a nyugdíjkérdéshez állni?
Nyugdíj lehetőségei
A 21. századi tudománynak és életmódnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a várható élettartam megnőtt, így tovább tartanak a nyugdíjas évek és több ideig kell az államnak is nyugdíjat fizetnie.
Mi várható nyugdíj ügyben?
Az elmúlt 15 évben több mint 10 (!) évvel nőtt meg a születéskor várható élettartam Magyarországon, ami a nyugdíj szempontjából igen jelentős extra terhet ró a nyugdíjrendszerre.
Mert csökken az aktív (befizető) lakosság
2020-ra minden 5. magyar öregebb lesz, mint 65 éves.
2040-re minden 4. magyar öregebb lesz, mint 65 éves.
2050-re minden 3. magyar öregebb lesz, mint 65 éves.
Így könnyebben érthetővé válik a korfa ejlentősége és a magyar adatok elemzéséből veszedelmesen öregedő társadalom jövőképe bontakozik ki.
A nyugdíjunk problémája tehát kétrétű — kevesebb pénz fog bejönni és többfelé is kell majd osztani, ami egyszerre fog minket elérni mindkét negatív hatás.
Milyen lehetőségeink vannak?
Elsősorban ne kövesse el azt az öt alaphibát, amit rendszeresen hallani lehet a nyugdíjmegtakarítással kapcsolatban.
1.) Túl későn kezded el
2.) Nem teszel félre eleget
3.) Nem jó helyen gyűjtöd a pénzed
4.) Ne legyél túl konzervatív befektető
5.) Ne légy túl agresszív befektető
Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után nyugdíjra az államtól. Az állami nyugdíj feltétele ugyanis a teljes ellátás esetében 20 év szolgálati idő, míg a résznyugdíj is csak 15 év után munkaviszony után állapítható meg.
Aki még nem saját jogú nyugdíjas, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, nem dolgozik, vagy külföldi munkaviszonya nem vehető figyelembe a nyugdíj megállapításánál, 24 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet a nyugdíjbiztosítási szervvel. A fizetendő járulék összege idén havonta minimum 35 760 forint, természetesen ettől magasabb összeg is vállalható.
Ennek mértékét elsősorban a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. Így aki hosszabb ideig volt munkában és többet keresett, annak magasabb nyugdíj is jár.
A nyugdíjunk mértékének meghatározásakor nem a nyugdíjba vonulás előtt keresett utolsó 5 évi jövedelem számít, hanem az egész életünkben megszerzett szolgálati idő és az 1988 óta keresett jövedelem.
A nyugdíjkorhatár 2019-ben az 1955-ben születetteknek a betöltött 64. életév, míg az 1956-ban született embereknek a 64. életév betöltését követő 183. nap, az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. A korhatár kitolódása a jövőben még erőteljesebb lehet.
Mit tehet az állam?
- Járulékok emelése
- Nyugdíjkorhatár emelése
- Nyugdíj csökkentése
- Öngondoskodás állami támogatással
Mit tehetünk a saját nyugdíjunkért?
A legfontosabb időben felismernünk, hogy 10-20-30 év múlva a nyugdíjrendszer már nem ugyanolyan lesz, mint amilyen a szüleinké volt. Sőt, még a mostani nyugdíjasokéval sem lesz igazán összehasonlítható.
Ez a generációnk egyik nagy kihívása és előre gondolkodva, időben fel kell készülnünk rá.
